A törvény hat ajánlatkérői csoportot határoz meg:

  • Az államháztartás alrendszerei
  • Közjogi intézmények
  • „Házon belüli" vagy másként „in house" szervezetek
  • Közszolgáltatók
  • Támogatott szervezetek
  • Önkéntes vagy külön kötelezés alapján alkalmazók

 

Az államháztartás alrendszerei - Kbt. 6.§ (1) bekezdés a)-b) pont

Ajánlatkérő

a) a minisztérium, a Miniszterelnökség, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;

b) az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos kisebbségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács; az országos kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv.

A jogalkotó a) pontban változatlanul hagyja azon központi szervek körét, amelyekre a közösségi közbeszerzési irányelvek szabályai szerint alacsonyabb értékhatárok irányadóak az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés tekintetében.

A b) pont értelmében ajánlatkérőnek minősül minden költségvetési szerv is. A költségvetési szervek fogalmát az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) határozza meg. A Kbt. nem sorolja fel külön a költségvetési szervek fajtáit, azokat az Áht. 88. §-a tartalmazza (központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási költségvetési szerv, helyi önkormányzati költségvetési szerv, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, köztestületi költségvetési szerv), a Kbt. e pontja alapján azonban egyértelmű, hogy minden szervezet, amely költségvetési szervként működik, egyúttal a Kbt. szerinti ajánlatkérőnek is minősül.


Közjogi intézmény - Kbt. 6.§ (1) bekezdés c) pont

c) Ajánlatkérő a közjogi intézmény, vagyis az a

  • jogképes szervezet, amelyet
  • közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el,

ha

  • a Kbt. 6.§ (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.

Az Európai Bíróság gyakorlata alapján mindhárom fenti feltételnek fenn kell állnia a közjogi intézménynek történő minősítéshez.

A közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység megítélésével összefüggésben, az ajánlatkérői minőség megállapítása szempontjából nem lényeges, hogy az ott meghatározott szervezet a közérdekű feladatán kívül más tevékenységet is folytat-e haszonszerzési céllal, akár a szervezet közérdekű tevékenységéhez képest nagyobb arányban. Közjogi szervezetnek minősül az adott szervezetet akkor is, ha nem olyan tevékenység ellátására hozták létre, amely közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, ugyanakkor a későbbiekben ilyen feladat ellátását is végzi.

 

„Házon belüli" („in house") szervezet - Kbt. 6.§ (1) bekezdés d) pont

d) Ajánlatkérő a Kbt. 9.§ (1) bekezdés k) pontja szerinti, un. „házon belüli" beszerzés tényállás szerinti gazdálkodó szervezet.

A „házon belüli" (in house) beszerzés azt a beszerzést jelenti, amikor az ajánlatkérő olyan ellenőrzési és irányítási jogokkal rendelkezik az ajánlattevő gazdálkodó szervezet felett, amely alapján az csak a „jogi látszat" szintjén rendelkezik önálló szerződéskötési akarattal, gyakorlatilag azonban az ajánlatkérő szervezeti egységének tekinthető. Ebben az esetben a két személy közötti szerződés közbeszerzési jogi szempontból nem minősül szerződésnek, és nem szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása; viszont az ajánlattevőként szerződő szervezet a szerződés megkötésére tekintettel, a szerződés megkötését követően ajánlatkérőnek minősül.

A „házon belüli" beszerzés tényállás szerinti szervezet, olyan gazdálkodó szervezet:

  • amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára - az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik,

vagy

  • amelynek részvényei vagy üzletrészei kizárólag ezen ajánlatkérő és más a Kbt. 6.§ (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő(k) tulajdonában vannak, amely felett az ajánlatkérők - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára - az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal közösen rendelkeznek

és

  • képes(ek) a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására,

feltéve, hogy

  • a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a a tag ajánlatkérőkkel kötendő szerződések teljesítéséből származik.

A szerződések teljesítéséből származik az azok alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg.

Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződések határozott időre, legfeljebb 5 évre köthetők és a Kbt.-ben rögzített feltételeknek a szerződés teljes időtartama alatt fenn kell állniuk. Ha a feltételek már nem állnak fenn, ajánlatkérő a szerződést olyan határidővel jogosult és köteles felmondani, hogy a közfeladat ellátásáról (közbeszerzési eljárás lefolytatásáról) gondoskodni tudjon.

 

Közszolgáltatók - Kbt. 6.§ (1) bekezdés e) és f) pont

e) Ajánlatkérő

  • az a)-d) pontok hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet, amely
  • a Kbt. 114.§ (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatói tevékenységek valamelyikét folytatja,

és

  • amely felett az a)-d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni,
  • a Kbt. 114.§ (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során;

f) Ajánlatkérő

  • az a)-e) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely
  • a Kbt. 114.§ (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltatói tevékenységét különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja,
  • a Kbt. 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során.

Különleges vagy kizárólagos jog az a jog, amely jogszabályon vagy az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási határozaton (engedélyen) alapul, és amely alapján a Kbt. 114. § (2) bekezdése szerinti valamely tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és ezáltal jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit.

A 2012. január 1-ig hatályos Kbt.-től eltérően az új Kbt. egy helyen, egységesen szabályozza, hogy mely szervezetek minősülnek közbeszerzési ajánlatkérőnek, ennek megfelelően a közszolgáltatók is e helyen kerülnek meghatározásra.

E gazdálkodó szervezetek csak a Kbt. 114.§-ban definiált közszolgáltatói tevékenységükkel összefüggésben minősülnek ajánlatkérőnek. Vagyis a szervezeteknek csak akkor kell közbeszerzési eljárást lefolytatniuk, ha közszolgáltatói szerződést kötnek, azaz a Kbt. 114.§-ban definiált valamely közszolgáltatói tevékenységet folytatnak és a szerződés megkötése e közszolgáltatói tevékenység biztosítása céljából történik.

 

Támogatott szervezetek - Kbt. 6.§ (1) bekezdés g) pont

g) Ajánlatkérő

  • a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában
  • az a)–f) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet – az uniós értékhatárt el nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozó kivételével –,

amelynek

  • szolgáltatás-megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását
  • az a)-d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet
  • az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés esetében többségi részben,
  • a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetében 75%-ot meghaladó részben közvetlenül támogatja.

 

Önként, szerződés vagy külön jogszabály kötelezése alapján közbeszerzők - Kbt. 6.§ (1) bekezdés h) pont

h) Ajánlatkérő

  • az adott beszerzés megvalósításakor
  • az az a)-g) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet,

amely

  • önként, vagy
  • szerződésben vállalt erre vonatkozó kötelezettség, vagy
  • külön jogszabály kötelezése alapján

folytat le közbeszerzési eljárást.