Az ajánlattevők a közbeszerzési versenyhelyzetben esetenként a verseny tisztaságát sértő kötelezettségeket vállalnak annak érdekében, hogy elnyerjék az ajánlatkérő megrendelését.
Ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat vagy költséget tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely önállóan értékelésre kerül, az ajánlatkérő írásban köteles
- az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint
- indokolást
kérni, és
- erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni.
Változás a szabályozásban, hogy a Kbt. nem határozza meg, hogy milyen mértékű eltérést kell aránytalanul alacsonyként értékelni; ezt az ajánlatkérőnek kell megítélni. A szabályozásból kikerült az is, hogy mit kell az aránytalanul alacsony ár vagy költség aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérőnek az alábbiakra kell figyelemmel lenni, azonban e tekintetben a korábbi szabályozásban foglaltak azért kiinduló pont lehetnek:
- az ajánlatkérő korábbi tapasztalatai,
- a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredménye vagy
- a közbeszerzést megelőzően a szükséges anyagi fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatok.
Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság kétséges - további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az új szabályozás e további kérdezést újra csak lehetőségként foglalja a szabályozásba, véleményem szerint továbbra is irányadó a Közbeszerzési Döntőbizottságnak azon állásfoglalása, mely szerint – ha az indokolás alapján nem hozható megalapozott döntés – ez a második körös tájékoztatás kérés nem csupán lehetősége, hanem kötelezettsége is az ajánlatkérőnek. Újdonság viszont, hogy e további kérdezés már nem maradhat az ajánlatkérő és a kérdezett között, az ajánlatkérő a további kérdés feltevésről köteles a többi ajánlattevőt is egyidejűleg értesíteni.
Az indokolásra felhívott ajánlattevőt terheli az ajánlati ár megalapozottságát alátámasztó minden információ megosztása az ajánlatkérővel, az ő terhére esik, ha indokolásában nem bocsát megfelelő adatokat rendelkezésre: az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról.
Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottsága és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőségének megítélése során figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen
a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,
b) a választott műszaki megoldásra,
c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,
d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére,
e) a Kbt. 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek való megfelelésre, vagy
f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.
Az ajánlatkérő ezt követően köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
Nem megfelelő az indokolás különösen, ha megállapítható, hogy az ajánlat azért tartalmaz aránytalanul alacsony árat vagy költséget, mert nem felel meg a Kbt. 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ennek megítéléséhez az adott ágazatban kötelezően alkalmazandó irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől
Az ajánlatkérő, ha a döntésének meghozatalához szükséges, az ajánlati ár megalapozottságáról, összehasonlítás céljából, a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat.
Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni – a Közbeszerzési Hatóságon keresztül – az Európai Bizottságot.